A nemzet neme
2014. 10. 31. 10:24BOKOR ZSUZSA: Testtörténetek. A nemzet és a nemi betegségek medikalizálása a két világháború közötti Kolozsváron című, a Kisebbségkutató Intézet gondozásában megjelent kötetét Parászka Boróka írása mutatja be.
Olyan gyakran hallható ma is a „nemzettest”-re való hivatkozás, annyira megszokottá vált ez a képes beszéd, hogy nehéz elhinni: ennek a fogalomnak a születésekor, és sok hasonló metafora létrejöttekor konkrét értelmük, jelentésük is volt. Egykor (nem is olyan régen) valóban testként értették, tapasztalták, kezelték és gyötörték a nemzetet. Hogyan lett és mivé lett ez az organizmus? Mivel járt ez a nemzeti-testiség?
Bokor Zsuzsa egy „nemzettest” szétesését és születését dokumentálja anatómiai pontossággal máig tabunak számító problémák azonosításával és feltárásával. Azt vizsgálja kötetté szerkesztett doktori disszertációjában, hogyan alakult a prostitúció szabályozása Kolozsváron, az impériumváltás után, milyen jelentése, szerepe volt ennek a társadalmi szerepnek, intézménynek, bélyegnek, megélhetési formának abban az időszakban, amikor a régi (monarchia korabeli) rend felszámolása és az új (román) rend megteremtése volt az elsőszámú közegészségügyi, s így politikai feladat.
Igen, ez a két szempontrendszer – a politikai és közegészségügyi – akkor nagyon is szorosan kötődött, több ok miatt. Egyrészt azért, mert az új hatalom kontroll alá igyekezett vonni mindent, ami a közösségi újratermelést érintette, másrészt azért, mert új, egészséges társadalmat ígért (szemben az eltűnő, beteg, nemi betegségekkel fertőző) régivel, harmadrészt azért, mert az új elit fontos képviselői az orvosok voltak. Az orvosképzés, az orvos-foglalkoztatás, a kórházalapítás volt az országépítés stratégiai ágazata. Az orvostársadalom infiltrálódása a politikába Romániában, és Erdélyben jelentős hagyományokra tekint vissza, aki érteni szeretné, hogy miért, annak különösen ajánljuk Bokor Zsuzsa könyvét. A témának van román nyelvű háttere, három éve jelent meg a Lucian Nastasa által jegyzett Egyetemi antiszemitizmus 1919-1939 című kötete a Kriterion illetve a Kisebbségkutató Intézet gondozásában. Bokor Zsuzsa munkája ezt egészíti ki egyedien és érzékenyen a kirekesztés, a hatalomgyakorlás egyéni és közösségi formáit rekonstruálva.
Számtalan kérdést nyit és válaszol meg a kötet: hogyan működik a normarendszer, ki, miként kerül normán kívülre, mindez milyen hatással van az egyéni életre, milyen élettörténetek születnek a korlátozás, fenyítés, bírságolás, megszégyenítés nyomán, ezek hogyan közvetíthetőek, értelmezhetőek egy adott korban, és azon túl?
Tompa Andrea és Vida Gábor regényei az utóbbi hónapokban új fejezeteket nyitottak a világháború előtti-utáni és a világháború közötti Erdély megismeréséhez. Bokor Zsuzsa tanulmánysorozata szorosan ezekhez tartozik. Míg az előbbiek arra tesznek kísérletet, miként foglalható a történelem, az adat, a tény fikcióba (és tehető érthetőbbé, ellenőrizhetőbbé az irodalom által a történettudomány), addig ez a kötet arra vállalkozik, hogy a személyest, az egyedit, a ki nem mondottat, a nehezen megfogalmazhatót dolgozza fel, társadalomtudományi eszközökkel. Egymást kiegészítő határátlépések ezek, amelyeket érdemes együtt, egymással összevetve olvasni. Az előbbiek már több rendben díjazott regények, Bokor Zsuzsa kötete legalább akkora figyelmet érdemel: biztos, hogy az idei társadalomtudományi kiadványok egyik legjobbját veheti a kezébe az olvasó.
Esettanulmányok, fogalmi konstrukciók-rekonstrukciók és dekonstrukciók, módszertani revíziók váltják egymást. Ki-ki érdeklődésének, képzettségének (vagy képzetlenségének) megfelelően találhat olvasni, átgondolni és átérezni valót. A könyv kiindulópontja Bálint Zoltán orvos-pszichológus hagyatéka, amely a kolozsvári prostituáltak, prostituáltként számon tartott nők személyes iratait tartalmazza. Bárdi Nándor közvetítésével ez jutott el Bokor Zsuzsához, aki korszerű és érvényes társadalomtudományos kontextusban teszi értelmezhetővé e dokumentumokat. Fontos adalékokat nyújt a nemzettest anamnéziséhez és prognózisához. Saját egészsége érdekében ki-ki, ahogy tanácsolni szokás, olvassa el figyelmesen ezt az útmutatót.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!