A megszólaltatott Atlantisz

2016. 06. 21. 19:36

Újabb színvonalas egyéni kiállítás nyílt a nagyváradi Euro Foto Art Galériában. A ceglédi Apáti-Tóth Sándor Atlantisz című tárlatát Szűcs László méltatja.

 

Egy költő jellemzően nem verseskötetet ír, hanem verseket, ahogy egy fotóművész sem kiállításokat készít, hanem képeket. Később e költemények vagy összerendeződnek kötetté, vagy sem, ahogy a fotográfiák esetében is felbukkan valami szervező elv, vagy csupán a véletlen tereli a falakon egymás mellé a műveket.

Apáti-Tóth Sándor Atlantisz című kiállítása mind tematikai, mind esztétikai megközelítésében – üzenetben, forma- és színvilágában – egy rendkívül tudatos alkotói szándékot tükröz, s ez egy erős képi nyelvezettel rendelkező anyag formájában kerül a szemlélő elé. (A tárlat korábban a budapesti Fuga Építészeti Központ galériájában volt látható.) Amint a művész maga is vallja, a gyarló világ, az emberi ostobaság megváltoztatásának, jobbításának ifjúkori ideáljától mára eljutott addig, hogy megelégedjék azzal: a töprengés lehetőségét kínálja fel a befogadónak. Észrevenni és megmutatni a körülöttünk, bennünk mindenhol ott rejlő Atlantiszt, megteremtve a látvány és a gondolat kölcsönhatását. Közben eljut a megjelenítés realizmusától a már-már teljes elvontságig, eljut az ünnep kiüresedett fogalmának groteszk ábrázolásáig, lásd a kiszáradt, kopasz, ám gömbdíszekkel ékes karácsonyfát, vagy a tűnődő angyalkát a félig leégett gyertyán.

A kiállítás megnyitóján középen Apáti-Tóth Sándor, balra az anyagot méltató Szűcs László és Ramona Novicov művészettörténész, jobbra a házigazda Tóth István, az Euro Foto Art galéria vezetője, illetve Thurzó Sándor József brácsaművész a Nagyvásár téri teremben

 

Apáti Tóth Sándor Cegléden született 1948. augusztus 8-án; ma is ott él. (Édesapja a nemzetközi hírű, Balázs Béla-díjas fotóművész, Tóth István. Munkáival egészen fiatal korától szerepelt országos fotókiállításokon, később Tokió, Brüsszel, Párizs, Bordeaux, London kiállítótermeiben kerültek falra képei. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának egyik alapítója, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Képeit több mint hatvan önálló kiállításon mutathatta be.

Számos könyvborítót, plakátot, prospektust, terjedelmes néprajzi sorozatot készített, megközelítőleg tízezer riportfotója jelent meg nyomtatásban. Művészfotóiból Csöndek, Talált képek és Atlantisz címmel jelentek meg kötetek. 1991-től négy éven át a Ceglédi Városi Televízió vezetője volt.

 

Különös feszültség érzékelhető a felbukkanó tárgyak egyszerűsége, hétköznapisága, ugyanakkor a képek míves kivitelezettsége között. E megörökített tárgyak (mint az anya almája, az apa kalapja, a nagyapa félbevágott körtéje, félberágott kiflije, a kisasszony kalapja, rózsái, levelei, balettcipői) rendkívül erős személyességet, intimitást is sugallnak, mintha régi ismerősei lennénk az ismeretlen történetek hőseinek.

A látvány és a mögöttes tartalom együttes hatásának egyik szemléletes példája az Antall József miniszterelnök jobbkezét megörökítő fotó, hiszen egyszerre szent és profán, egyedi és általános az üzenet. A látvány esztétikus és gondolatindító. Hasonló az élmény, amikor egy porladó levél megörökítésével szembesülünk, létezés és elmúlás poétikus ábrázolásával. Atlantisz ott van a lebomló anyag erezetei között.

Egy gondolat erejéig érdemes még visszatérnünk Apáti-Tóth szuggesztív színvilágának említéséhez, a képeken megjelenő izgalmas, grafikai hatású textúráihoz, mint amilyeneket létrehoz a szinesztézia élményét is kínálva egy hegedűkészítő műhelyének részleteivel. Ha elfogadjuk, hogy bizonyos színhatások zenei párhuzamokkal rendelkeznek, e falakon a művész nagyszerű művet komponált, s adott elő, a képek által a megörökített formák fájdalmasan szép örömzenéjét hallani.

 

Apáti-Tóth Sándor nagyváradi kiállítása július 6-ig látogatható a December 1./Nagyvásár tér 12. szám alatti kiállítóteremben.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!