Rekordra tör a székely drón

2015. 01. 23. 11:59

A csíkszeredai BUSTYA ATTILA vállalkozása, a ColibriLabs drónok gyártásával foglalkozik. Érdekessége, hogy nem csak előállítja azokat, hanem sikeresen túl is haladja a nagy cégeket, ami a drónok levegőben maradásának idejét illeti. Éppen ezért világrekord megdöntésére készül tavasszal, aminek apropóján megkerestük, hogy a drónokkal kapcsolatos újdonságokról és aggályokról beszéljünk. Kustán Magyari Attila interjúja.

 

 

Mikor és miért kezdtél el a drónokkal foglalkozni? Volt előzménye annak, hogy most technológiai eszközök érdekelnek?

 

Tavalyelőtt, augusztusban láttam először drónt, a Fekete-tengeren. Akkor eldöntöttem, hogy egyet vásárolok, de az alacsony teljesítmény és a magas ár eltántorított ettől. Elhatároztam, inkább építek egyet úgy, hogy legyen olcsó, de magas repülési időre hangolhassam. Innentől kezdve indult be az egész történet, a mintapéldány „túl jól sikerült”, és azóta a drónok rabja vagyok. Ilyen készülékekkel korábban soha nem foglalkoztam, de azt elmondhatom, hogy az első repülőmodellemet ezelőtt tíz évvel már megépítettem. Akkoriban a kefe nélküli motorok nem voltak elérhetőek számomra, így hagyományos elektromotorral a repülőm csak tíz percet tudott repülni. Abban az időszakban jelentek meg a lítiumos akkumulátorok a Nokia 3310-ben, így aztán kigyűjtöttem két akkumulátor árát, és sorba kötöttem őket, felszereltem a repülőre a hagyományos nikkel-kádmiumos akkumulátorok helyett. Huszonöt perc repülési időt kaptam így. A drónok esetében már nem ilyen egyszerű a magas repülési idő elérése, de meghatározó tapasztalat volt a repülőmodelles múltam.

 

Mi a drón?

A drón, azaz drone angolul herét (méh) jelent, a pontos értelmezése szerint pilóta nélküli gép. A wikipédia leírása szerint elsősorban katonai feladatokra alkalmazott repülőeszközről van szó, amely valamilyen ön- vagy távirányítással rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szüksége pilótára. Hasonló repülőeszközöket a katonai repülésben az 1960-as évek óta alkalmaznak, az elmúlt években azonban egyre inkább kiterjesztik a használatukat.
Számos olyan feladat van, amelyet ezek a gépek elláthatnak, felderítésre, megfigyelésre, célmegjelölés irányított fegyvereknek, kiemelt fontosságú célok támadására használhatók, de nem csak.

 

 

Milyen anyagi, kapcsolati tőkével indultál?

 

Nagyjából a semmiről indultam, anyagi szempontból azt égettem-égetem, amit külföldön megkerestem, kapcsolati tőkém egyáltalán nem volt, de kialakult szép lassan. A barátnőm segít mindenben, ha kell, cinezünk együtt, vagy cipekedünk egy kiállításra. Emellett egy jó barátom segít a pénzügyi kérdésekben.

 

Milyen eredményeket értél el eddig?

 

Több konferencián részt vettem már, köztük nemzetközi kiállításokon is. Ami a fordulópontot jelentette a drónokkal kapcsolatos történetemben, a tusványosi Hackathon verseny, ahol első helyezést értem el, és aminek a jóvoltából eljutottam az első kiállításra, Budapestre. Nem csak ebből a szempontból volt fordulópont az esemény, Tusványoson ismertem meg Pirityi Lászlót, a Thermofol Kft. ügyvezető igazgatóját, akiben nem csak barátra, de támogatóra is leltem.

 

Miben jobb vagy másabb az a drón, amit te készítesz mások gépeinél?

 

Emelni próbáltam, próbálom a repülési időt. Az én drónjaim repülési időre vannak optimalizálva, lehetőleg úgy próbálom ezt elérni, hogy a repülési karakterisztikák is azonosak legyenek egy hagyományos drónéval. Átlagosan ötször tovább képesek a levegőben maradni az én drónjaim az üzletben kaphatókhoz képest. Jelenleg 107 percet repül a csúcsmodellem, reményeim szerint pedig idén márciusban megdöntöm a világrekordot, a Thermofol Kft. támogatásával.

 

Decemberben, Sepsiszentgyörgyön a Stimmul Geekout nevű előadássorozaton beszéltél a mezőgazdaság területén alkalmazható újdonságokról is. Mit érdemes ezekről tudni?

 

Egy speciális infra-kamera és színképelemzés alkalmazásával a gazdák olyan fotót kapnak a területükről, amelyen méterre pontosan látszik, hogy hol igényel egy terület vizet vagy permetszert, ennek a technológiának az alkalmazásával pedig akár hetven százalékos megtakarítást is el lehet érni. Ezzel a módszerrel egy erősen permetező gazdaság úgy tud biogazdasággá válni, hogy még pénzt is takarít meg, eddig ez elképzelhetetlen volt.

 

Az érme két oldala

 

Éppen azért, mert többnyire katonai célokra használják ezeket a gépeket, felmerülnek aggályok. A Bureau of Investigation Journalism szerint 2004 és 2013 között az amerikai drónok mintegy háromezer embert öltek meg Pakisztánban, háromszázat Jemenben, húszat Szomáliában, úgy, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem állt háborúban ezen országokkal. „Az USA által feltételezett terroristák és lázadók ellen háborús övezeten kívül indított titkos egyoldalú támadások, ún. „megelőző csapások” semmiféle nemzetközi jogi alappal nem rendelkeznek. Az áldozatok között amerikai állampolgárok is vannak, akik ellen – még ha nem is vétlen áldozatok – semmiféle jogi eljárás nem indult hazájukban” – írja a wikipédia.
Számos egyéb kérdés felmerül: a drónokkal éppenséggel kukkolni is lehetne, olyan helyekre bejutni, ahová egy ember nem tehetné be a lábát.
Az érme másik oldala viszont a drónok hasznát mutatja meg. Az MTI írta meg, hogy defibrillátorral felszerelt sürgősségi drón prototípusát mutatták be Hollandiában. A Delfti Műszaki Egyetem belga származású mérnökhallgatója, Alec Momont által kifejlesztett drón akár a 100 kilométeres óránkénti sebességet is elérheti. „Az Európai Unióban évente nagyjából 800 ezer embernél jelentkezik hirtelen szívmegállás, és közülük mindössze 8 százalék éli túl" - mondta a 23 éves hallgató az egyetem kampuszán tartott demonstráción.
Hamarosan drónok szállíthatják házhoz az Amazonon vásárolt termékeket. A vállalat egy ideje robotrepülőkkel kísérletezik, amelyek akár fél órán belül eljuttatnák a megrendelt árut a vásárlókhoz.

 

Mire számítasz a drónok kapcsán a következő években? Létezik néhány szempont, ami alapján erről érdemes beszélgetni: az egyik a technológia fejlődése, a másik a jogi kérdések területe, és persze  a társadalom ezzel kapcsolatos tudása, a drónok elfogadottsága vagy a velük kapcsolatos kételyek.

 

A technológiának jelenleg csak az akkumulátorok szabnak gátat. Amit ma jelenleg autóval végzünk el, legyen szó szállításról, őrzésről-védelemről, életmentésről, katasztrófavédelemről stb., az nagyjából mind helyettesíthető lesz drónokkal, amint áthidaljuk ezt a technológiai küszöböt. Ami a jogi kérdéseket illeti, az igazán hasznos alkalmazások reményeim szerint átcsúsznak a törvény rostáján. Úgy tudom, hogy 2015-től Románia átveszi az Európai Unióban elfogadott és alkalmazott egységes drónhasználati törvényeket. A társadalom pedig tapasztalataim szerint nehezen fogadja el a drónokat, de ameddig helyesen vannak alkalmazva, addig szerintem nem képezheti a használatuk vita tárgyát.

 

Ennek ellenére foglalkozol-e a drónokkal kapcsolatos morális kérdésekkel?

 

Nem vállalok semmi olyan fajta felkérést, amit etikátlannak tartok, vagy immorálisnak és másoknak is ezt javaslom.

 

Mik a hosszú távú terveid?

 

Jelenleg mesteris hallgató vagyok a brassói műszaki egyetemen, emellett egyedi tervezésű drónok építésével foglalkozom, és kutatok a felhasználásukat illetően. Érdekelnek emellett az elektromos járművek, de egyelőre mindenképpen a drónoknak és a fejlesztésüknek szentelem az időm.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!