Nyelvi jogokról is jelent az Active Watch

2015. 04. 24. 12:33

 

ADRIAN SELEMENCZI az Active Watch munkatársa, a szervezet honlapján vezetett blogon Marosvásárhelyi Sovén Köztársaság címmel tett közzé írást. Ebben arról értekezik miért és hogyan alakulnak a helyi nyelvi jogi konliktusok. A nézeteltérések országos következményeiről, kontextusáról kérdeztük. Parászka Boróka interjúja.

 

Miről szól a marosvásárhelyi történet, ha valaki Bukarestből követi és próbálja megérteni?

 

A vita általánosabb értelemben arról szól, hogy hogyan érvényesülnek a  kisebbségi közösségek jogai. Most az egyik nagy, ha nem a legnagyobb romániai kisebbség körül merültek fel kérdések. Vitatható, hogy számszerűen hogy tekintünk a romániai magyarokra, nyelvi szempontból mindenképpen a legjelentősebb közösségről beszélünk. Az Active Watch másfél éve követi, hogy mi történik a nyelvi jogok körül, mert elég aggasztó visszajelzések érkeztek hozzánk a médián keresztül, és a nemzetközi intézetek jelentései révén is is. Az Európa Tanács – ne tévesszük össze az Európai Tanáccsal – rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága tavaly júniusban hívta fel először arra a figyelmet, hogy a magyar közösségi jogok érvényesítése megkérdőjelezhető. Jelentős veszélyt jelent az intolerancia és a sovinizmus is. Az, ami most Marosvásárhelyen történik, szerintem jelzi mindazt, ami országos szinten jellemző. Nem véletlen az, ami itt zajlik. A népességi adatok abszolút számai szerint ez a legnagyobb magyar közösség Erdélyben és éppen ezért meglehetősen sérülékeny etnikai kapcsolatok vannak ebben a városban. Amennyire én tudom, itt majdnem fele-fele arányban élnek magyarok és románok, a románok száma az utóbbi évtizedekben haladta meg valamivel a magyarokét. És annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség ilyen tekintélyes, a  jogérvényesítést még így is akadályozzák. Nem ez az egyetlen ilyen város. Hasonló problémákkal szembesülünk Kolozsváron is. Nagy számban élnek ott is magyarok, de nem érik el a húsz százalékos küszöböt. Ellentmondásos határozatra hivatkozva a kolozsvári önkormányzat nehezíti a kétnyelvűség érvényesülését a köztereken.

 

Etnikai konfliktusról van szó valóban, vagy félreértésről, a törvény nem ismeretéről, esetleg szándékos törvényszegésről?

 

Szerintem több dologról. Ha a közterek változásait, a közterekben működő közösségi életet követjük, akkor jelentős mobilizációs  erőkkel szembesülünk. Kolozsváron semmiképpen sem csak a magyar közösség mobilizációs képessége tapasztalható. Kiveszi a részét a román közösség egy része is a kétnyelvűség érvényesítéséből.  De ez a két illetékes polgármester, Dorin Florea és Emil Boc mintha nagyon messziről követné, vagy mintha nem is követné azt, ami körülöttük történik. Kiöregedtek a közpolitikából, nem tartják a lépést a korszellemmel. Különös, hogy ezeknek a kétnyelvű tábláknak az ügye tulajdonképpen nem keltette fel más nacionalista politikusok, aktivisták érdeklődését. Ezek ellen nem tiltakozott például a Román Nemzeti Egységpárt. Nincs ellenkampány sem Kolozsváron, sem Marosvásárhelyen. Követem a Cuvîntul Liber cikkeit, ez ugye egy nacionalista kiadvány, ha jól tudom: egyszerűen nem ad hírt erről a nyelvi jogok körül kirobbant botrányról. Ma már az ultranacionalisták számára is fenntarthatatlan az az álláspont, hogy a magyar közösség ne jelenhetne meg, ne használhatná a nyelvét a nyilvános térben. Ennek a fényében kell értelmezni azt, hogyan jár el ez a két polgármester, akik sokkal inkább a törvény betűjét, mintsem a szellemét követik. És akik sajnos épp a román jogérvényesítés intézményei által kötik a kereket, és pont ott kötik, ahol egyébként a szekér vígan haladna.

 

 

Mit mondhatunk azoknak, akik szerint ezek a nyelvi jogi kérdések nem elsődlegesek?

 

Ha nem olyan nagyon fontosak, akkor miért fordítanak arra az illetékesek annyi energiát, hogy akadályozzák és ellehetetlenítsék az alkalmazásukat? Van itt egy paradoxon, ugyanúgy mint a jelkép- és zászlóhasználatot illetően is. Sokan kérdezik, hogy a kétnyelvű táblák meleget adnak, jól lehet velük lakni? Nem, nem adnak meleget, nem lehet velük jóllakni, más dolgokra is szükség van a közösségi élet fenntarthatóságához, az egzisztenciális gondok megoldásához. De a kérdés megfordítható:

elsötétül az ég Bukarest fölött, ha Marosvásárhelyen kikerülnek a kétnyelvű táblák?

Rendben van, nem elsődleges problémákról van szó, de akkor miért kell ilyen elképesztő léptékű bírságokat kiróni? A kisebbségi jogok érvényesítését nemzetközi jogi egyezmények biztosítják, és ezek jelentős részét a román jogrend is elfogadta, vállalta, bár a jogharmonizáció nem teljes és nem befejezett. Jogérvényesítés szempontjából semmilyen elfogadható magyarázat nincs a jelenlegi helyzetre. A kisebbségi közösség tagjai ennek az államnak az állampolgárai, adót fizetnek – elvárható a jogaik tiszteletben tartása. A kétnyelvűség biztosítása a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően a kisebbségvédelem eszköze. A kisebbségi és regionális nyelveknek helyet kell biztosítani a köztérben, már csak azért is, hogy ezek a nyelvek ne tűnjenek el.

 

 

Rendszerint a magyar közösségről beszélünk, és így nem érthető teljesen, hogy a magyar kétnyelvűség ügye miért országos ügy. Elképzelhetőnek tartja, hogy mondjuk roma nyelvű feliratok jelenjenek meg Bukarestben?

 

Örülök ennek a kérdésnek! Az Active Watch elindított egy kisebb projektet egy Kolozs megyei községben. Ez egy, a megyeszékhelytől húsz kilométernyire lévő település. Három nemzetiség él itt, senkinek sincs többsége: nagyjából egyharmad-egyharmad arányban lakják románok, magyarok és romák. Civil kezdeményezésre szorgalmazzuk, hogy jelenjenek meg a roma nyelvű feliratok is. Az önkormányzathoz fordultunk ennek érdekében. Áttanulmányoztam a helyi döntéseket, rendelkezéseket és azt tapasztaltam, hogy 2001-ben a roma nyelvet teljesen mellőzték. A rendelkezések kitérnek a német, a szerb nyelv használatára a romák azonban fel sem merülnek.

Pedig természetes és elvárható lenne a roma nyelvi jogok érvényesülése is.

 

Merre haladnak a folyamatok?

 

Május elején közzéteszünk egy jelentést a szólásszabadság hazai helyzetéről. Az idén először külön fejezetben foglalkozunk a kisebbségi közösségekben érvényesülő szólásszabadsággal, a magyar közösség szóláshoz való jogával.

 

Ez a dokumentum az Active Watch oldalán elérhető?

 

Május harmadikától igen, most még dolgozunk a jelentésen.

 

(Az interjú a Marosvásárhelyi Rádióban elhangzott beszélgetés alapján készült.)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!