43 milliárd euró jöhet 2020-ig

Az RMDSZ által meghirdetett Erdély 2020 fejlesztési tervben megfogalmazott prioritások és intézkedések fellelhetőek a Románia és Brüsszel között augusztusban aláírt partnerségi megállapodásban Szávics Petra szerint. Az uniós alapok minisztériumának államtitkárát Cseke Péter Tamás kérdezte a 2014-2020 között lehívható eurómilliárdokról.

Romániának sikerült aláírni a partnerségi megállapodást az Európai Bizottsággal az országnak jutó uniós források felhasználásáról. Korábban, ha jól tudom, Brüsszel elvetette a bukaresti tervezetjavaslatokat. Miért?

Az augusztus elején jóváhagyott partnerségi megállapodás tervezetét Románia március 31-én nyújtotta be hivatalosan az Európai Bizottságnak. Elfogadásáig a Bizottság egy alkalommal, június folyamán, fogalmazott meg észrevételeket, amelyek alapján Bukarest átdolgozta a dokumentum egyes részeit. A benyújtást megelőzően azonban, 2013 tavaszától számos informális egyeztetési forduló volt Brüsszellel. Az egyeztetések során a Bizottság a munkadokumentum (draft) változataival kapcsolatban tett javaslatokat.

Melyek voltak Brüsszel kifogásai és módosító javaslatai?

A hivatalos benyújtás után megfogalmazott észrevételeit a Bizottság a Romániára vonatkozó 2013-as országspecifikus ajánlásai és az azt előkészítő elemzés, valamint a 2014-2020-as időszakra elkülönített Strukturális és Beruházási Alapok használatára vonatkozó helyzetfelmérése alapján fogalmazta meg. Továbbá javaslatokat tett a dokumentum úgynevezett belső konzisztenciájának javítására. Ilyen észrevétel volt például, hogy a bemutatott szükségletek alapján túl kevés a környezetvédelmi beruházásokra elkülönített összeg. Az észrevételek egy harmadik csoportja arra vonatkozott, hogy a dokumentum benyújtásáig nem készültek el egyes ágazati stratégiák.

Az aláírás időpontjával sikerült megelõzni Magyarországot és más tagállamokat. Ezek szerint a Bizottság nem csak Romániával szemben ilyen igényes?

A 28 tagállam közül Bukarest tizenegyedikként írta alá a megállapodást. Utánunk Brüsszel elfogadta még a bolgár, francia, holland, cseh és legutóbb a magyar tervezetet, és még rábólintásra vár tizenkét további. A Bizottság ugyanazt az eljárásrendet követi valamennyi tagállam partnerségi megállapodásának elfogadásakor, s több ország esetében fogalmazott meg ajánlásokat, észrevételeket. Ez egy tárgyalási folyamat, mely során a Bizottság célja biztosítani, hogy a dokumentumban foglaltak megfelelnek a tagállami szükségleteknek, hogy a tervezett intézkedések hozzájárulnak a közös európai célkitűzésekhez, s hogy megfelelőek a javasolt eszközök, beavatkozások a célok elérésére. Vizsgálják a megállapodás technikai elemeit is, mint például a dokumentum belső összhangját.

Mekkora összegben részesül Románia a 2014-2020-as ciklusra?

Megközelítőleg 43 miliárd euróval gazdálkodhat 2014-2020 között. Ebből több mint 22 miliárd jut a kohéziós politikára, több mint 8 miliárd vidékfejlesztésre, 0,17 miliárd a halászati és tengerészeti alapból folyósítandó támogatásokra. Bukarest 0,45 milliárdot az Európai Területi Együttműködésekre – azaz határon átnyúló, transznacionális és interregionális programokra – fordít, és 10 miliárdot tesz ki a mezőgazdasági kifizetésekre szánt összeg. Ehhez még hozzáadódik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 1,23 miliárd euróval, valamint az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezésből folyosított 106 millió euró.

Ezeket az összegeket hogyan számolja ki a Bizottság?

Az országos allokációk kiszámolása elég bonyolult módszertanon alapszik, a fejlett, átmeneti és kevésbé fejlett régióba való besorolás függvénye. A régiók besorolása attól függ, hogy az egy főre jutó GDP kisebb, egyenlő vagy nagyobb az EU-átlag GDP 75 százalékánál. A különböző régiókra külön számítási módszerek vannak, amelyek figyelembe veszik a népességszámot, az adott régió vásárlóerő paritáson mért, egy főre jutó GDP-jét, a bruttó nemzeti jövedelmet, de esetenként a munkanélküliek számát is.

Milyen területekre jut a legnagyobb összeg?

A Kohéziós Politika keretében finanszírozott programok közül először is a legnagyobb allokációval rendelkező Nagy Infrastruktúra Operatív Programot említeném, mely 9,41 miliárd euróval támogat majd közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztést: például a transzeurópai közlekedési hálózathoz (TEN-T) tartozó autópályák, országutak és gyorsforgalmi utak építését, de olyan utakét is, melyek a TEN-T hálózathoz való kapcsolódást biztosítják. A környezetvédelmi komponenssel kapcsolatban említeném a víz- és csatornahálózatok, valamint a hulladékgazdálkozással kapcsolatos beruházások folytatását, a természetvédelmi infrastruktúrát, az árvízekre és aszályra való felkészülés támogatását, a megújuló energiák, főleg a biogáz, biomassza és geotermális, előállítását, szállítását.

Másodsorban a 6,7 miliárd euró allokációval rendelkező Regionális Operatív Programot említeném, melynek keretén belül főként közigazgatási egységek, KKV-k pályázhatnak majd. A városok többek között a közintézmények energiahatékonyságának növelésére (pl. hőszigetelés, nyílászár- és izzócsere, fűtéskorszerűsítés, stb.), a közszállítás korszerűbbé, környezetbarátabbá tételére, a szennyezett területek és zöldövezetek rehabilitációjára, közművesítésre, utcák burkolatának felújítására, nemzetközi és országos fontosságú műemlékek felújítására és azok turisztikai célú hasznosítására pályázhatnak majd. A megyék a TEN-T hálózathoz közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó megyei utak felújítására, vagy a megyei utakhoz tartozó, csatlakozó elkerülő utak, körforgalmak építésére, felújítására pályázhatnak.

Felosztás szerinti sorrendben a harmadik a 4,22 miliárd euróval finanszírozott Humán Tőke Operatív Program, mely képzési, átképzési, tanácsadási tevékenységeket finanszíroz majd a munkanélküliek és ezen belül hangsúlyosan a fiatal munkanélküliek foglalkoztatottságának növelésére. Ugyanezt a célt fogják szolgálni a munkáltatók támogatására, a munkaerő mobilitásának és a vállalkozókedv ösztönzésére tervezett beavatkozások. A program másik két nagy komponense az oktatásra és a szociális kirekesztettség és szegénység elleni küzdelmre vonatkozik.

Hogyan állapítja meg Brüsszel, melyek az adott ország prioritásai, vagy a prioritásaikat a tagállamok szabják meg?

Fejlesztési prioritásaikat a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a meglévő szükségleteket és fejlesztési kihívásokat, melyeket egy átfogó, statisztikai adatokon alapuló elemzés előz meg. Ugyanakkor figyelembe kell venni a csatlakozáskor tett vállalásokat, azaz az acquis communautaire –hez való felzárkózáshoz szükséges lépéseket is. Mindezzel párhuzamosan azonban a javasolt prioritásokkal és beavatkozásokkal, az általuk várt hatásokkal, eredményekkel, hozzá kell járulni az általános uniós 2020-as célkitűzésekhez is, és illeszkedni kell az általános uniós programozási kerethez, a 11 ún. tematikus célkitűzéshez és a hozzájuk kapcsolódó beruházási prioritásokhoz. A Bizottság a programozás megkezdése előtt ajánlásokat is megfogalmazott minden tagállam finanszírozási proritásairól.

Milyen az összegek régiós megoszlása, és mennyi jut a pénzből Erdélynek, ezen belül Székelyföldnek?

Úgy tudom, a kevésbé fejlett régiókra, és ezen belül az Erdélyt és Székelyföldet is magukba foglaló Nyugati, Észak-nyugati és Közép Fejlesztési Régiókra lebontott összegek csak a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium által elkészített Regionális Operatív Program keretében kerülnek majd bontásra. A Bizottságnak benyújtott programdokumentumban nem jelennek meg regionális elkülönítések, a forrásokat a terület nagysága és lakosságszám alapján osztják el a fejlesztési régiók között a program megvalósítását szabályozó dokumentumokban. Fejlett régiónak csak Bukarest-Ilfov számít.

Közismert, hogy az RMDSZ Erdély 2020 néven tervet készített a régió fejlesztési prioritásairól. Mi az esélye annak, hogy ennek a tervnek legalább egy része valóra váljon a következő ciklusban?