Nyugtalottóval dicsérd a napot!

2015. 02. 16. 21:09

Pénzjutalmat ígér a kormány azoknak a vásárlóknak, akik megőrzik a boltokban kiállított pénztári nyugtákat. Az úgynevezett nyugtalottó bevezetésétől az adócsalás csökkentését remélik. Cseke Péter Tamás egy gazdasági szakembert és a pénzügyminisztériumot is kérdezte az új típusú szerencsejáték bevezetéséről szóló rendeletről.

 

 

Ha eddig nem gyűjtötte a pénztári nyugtákat vagy nem követelte az eladóktól, ha elmulasztották kiállítani, a kormány ígérete szerint most már megéri: akár egy nagyobb összeget is nyerhet a kis papírfecnivel április 13-án. Ekkor tartják ugyanis Románia első nyugtalottó-sorsolását, amelynek nyereményalapja egymillió lej. Az új típusú szerencsejáték része annak az intézkedéscsomagnak, amelytől a kormány az adócsalás visszaszorítását reméli, bízva abban, hogy a nyerés lehetősége minél több nyugta összegyűjtésére és benevezésére ösztönzi a vásárlókat. A nyugtalottó bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendelet már életbe lépett, és előírja azt is, hogy fizetés nélkül távozhat március elsejétől az üzletekből az a vásárló, aki nem kapott pénztári nyugtát (a köznyelvben kasszabont). A kereskedőket és vendéglősöket különösen az utóbbi intézkedés háborította fel. A nyugtalottó egyébként nem romániai sajátosság, külföldön is népszerű (lásd keretes írásunkat). Bevezetését a kormány szerint az indokolja, hogy 2013-ban a GDP 16 százalékát tette ki az adócsalás Romániában, és ez az arány a Költségvetési Tanács szerint már nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek számít. A 16 százalék háromnegyedét az áfacsalás jelentette.

 

Egyszerű szabályok

Az új típusú szerencsejáték szabályai egyszerűek: a vásárlónak első lépésben csak annyi a feladata, hogy ne dobja el a pénztári nyugtákat. Ezeket már most kezdheti gyűjteni, ugyanis az ortodox húsvétkor tartandó sorshúzásra a március 28-ig kiállított kasszabonokkal lehet benevezni. Utána érdemes ismét megőrizni az újabb nyugtákat, mert júniustól már havonta tartanak sorsolást és lesznek rendkívüli – általában ünnepekhez kötött – sorsolások is.
A játékban a sorsolás időpontja előtti hónapban összegyűjtött, tetszőleges mennyiségű, 1 és 999 lej közötti (lekerekített) értékű nyugtával részt lehet venni, és a részvétel nincs korhatárhoz kötve. Érvényes az a kasszabon is, amit kártyával történő kifizetéskor állítanak ki. A sorsolást a Román Lottótársaság szervezi, és várhatóan a hagyományos lottóhoz hasonlóan a köztelevízióban is lehet majd követni. A sorsolás két lépésben történik: előbb kihúznak egymás után három, 0 és 9 közötti számjegyet. Ezek együtt egy 1 és 999 lej közötti számot alkotnak (a 0, 0, 2 számsor például a 2-es számot). Ezt követően kihúznak egy dátumot az előző hónapból. Az a nyugta a nyerő, amelyen a kisorsolt összeg és dátum szerepel. Tehát ha az első sorsoláson, április 13-án kihúzzák például a március 25-i dátumot és a 245-ös számot, akkor az összes, március 25-én kiállított, 245 lej lekerekített összegű nyugta pénzt ér.
A nyerő nyugtát az adóhatósághoz (ANAF) kell leadni a sorsolástól számított legtöbb 30 napon belül. A sorsolás nyerteseinek listáját az ANAF honlapján teszik közzé, a lista pedig legkevesebb 30 napig elérhető lesz. A pénzjutalmat a sorshúzást követő 60 napon belül igényelnie kell a nyerő nyugta tulajdonosának az adóhatóság bármelyik kirendeltségénél. Az összeget az igényléstől számított 60 napon belül a pénzügyminisztérium fizeti ki.
A nyeremény összege a havi nyereményalaptól és a nyerő nyugták számától függ. Az első, áprilisi sorsolás nyereményalapja 1 millió lej. Így ha csak 1000 nyerő nyugta lesz az egész országban, tulajdonosaik fejenként ezer lejjel gazdagodnak. Ám matematikailag esély van 1 millió lejes nyereményre is. Sőt, matematikusok már azt is kiszámították, hogy statisztikailag jóval nagyobb esélyük lesz az állampolgároknak a nyugtalottón nyerni, mint a hagyományos lottósorsolásokon: előbbi esetében 1 a 31 ezerhez az esély, hogy győztes nyugtával rendelkezzünk, míg más sorshúzások esetében egy a 14 millióhoz.

 

Szlovákiában nem sokat hozott az államnak

Európában Szlovákia, Portugália és Málta egy éve, Görögország pedig decembertől vezette be a nyugtalottót, több dél-amerikai országban (Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Paraguayban és Puerto Ricóban), illetve Tajvanban már jó ideje alkalmazzák az adócsalás csökkentésére. Az európai nyugtalottók eltérnek a Romániában bevezetendő rendszertől. A 2013 szeptemberétől Szlovákiában bevezetett szerencsejáték jóval bonyolultabb, mert a kasszabonokat regisztrálni is kell, és ez a művelet a választott módszer függvényében pénzbe is kerülhet. A sorsolás is bonyolultabb, mert több lépésben történik. Elsőként a regisztrációs kódok közül kisorsolnak tíz nyertest. Második lépésként 20 ezer eurót sorsolnak ki a tíz nyertes között: az első nyertes 10 ezer eurót nyer, a többiek pedig 100 és 3 ezer euró közti összeget. Harmadik lépésként előbb megyénként egy-egy pénztárgépet sorsolnak ki, s a készülék által kiállított nyugtákat kell regisztrálni. Ezt követően megyénként egy nyertest sorsolnak ki, akinek jutalma 10 ezer euró, vagy egy azzal megegyező értékű tárgyi ajándék. A szlovákiai nyugtalottó bevezetése után fél évvel a pozsonyi kormány elismerte: a nyereményjáték alig hozott valamit az államnak, mert az adóbehajtásokat mindössze 1 százalékkal növelte. Portugáliában évente 60 autót sorsolnak ki a nyertes nyugtalottózók között, akiknek szintén regisztrálniuk kell. Máltán postán kell beküldeni a kasszabonokat a tulajdonosa adataival, a nyeremény a nyugta értékének százszorosa.

 

A lopást bátorítják?

 

Az adócsalás visszaszorítására bevezetett másik intézkedés, hogy március elsejétől valamennyi kereskedelmi egységnek jól látható helyen ki kell függesztenie egy figyelmeztető plakátot. Ennek szövegét a vendéglőknek a menü első oldalán kell megjeleníteniük. Lényege, hogy a vásárlónak vagy a vendégnek joga van kérni pénztári nyugtát az eladótól vagy a pincértől. Ha pedig nem kap nyugtát, a vásárló vagy a vendég fizetés nélkül távozhat. A plakát felhívja a figyelmet arra is, hogy a nyugtákkal havonta nyereménysorsoláson lehet részt venni. Emellett szerepel rajta egy ingyenesen hívható telefonszám is, amelyen a vevők jelezhetik az esetleges rendellenességeket.
Az intézkedéssel az a baj, hogy nem életszerű helyzetekre vonatkozik. A vásárló ugyanis rendszerint előbb fizet, és csak utána kapja meg a nyugtát, így nehezen távozhat fizetés nélkül akkor is, ha nem kapott nyugtát. Emellett előfordulhatnak visszaélések is: a vevő nem fizet, de távozik az áruval, arra hivatkozva, hogy nem kapott kasszabont. Ezért ezt az előírást a romániai Kis- és Középkereskedők Országos Egyesülete felháborítónak és alkotmányellenesnek tartja, ezért az ombudsmant arra készül felkérni, támadja meg a sürgősségi kormányrendeletet az alkotmánybíróságon. „Az ingyenes termékekre vonatkozó előírás összezavarja majd az ügyfeleket, és oda jutunk, hogy állandóan rendőrt kell hívni az üzletekbe” – vélekedett Cora Muntean, az egyesület főtitkára. Hasonlóan foglalt állást az intézkedés ellen a romániai kereskedőknek egy másik érdekvédelmi egyesülete, az APCOM is. Közleményük szerint az előírás bevezetése „váratlan és veszélyes” helyzeteket teremt, ráadásul alkotmány- és törvényellenes is, ugyanis ellentmond a magántulajdon sérthetetlenségének. Érvelésük szerint akadhatnak olyan személyek is, akik arra hivatkozva, hogy nem kaptak nyugtát, fizetés nélkül távoznak, gyakorlatilag meglopva az üzletet. „Más szavakkal ez az intézkedés a lopást és a csalást bátorítja” – fogalmaz az APCOM.
Gondot jelenthet az előírás bevezetése a vendéglősöknek is. A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének (SVESZ) elnöke szerint az új rendelkezés fölösleges veszekedésekhez vezethet abban az esetben, ha egy vendégnek eltökélt szándéka „ingyen vacsorázni”. Kovács István szerint ez főként ott fordulhat elő, ahol nagyon nagy a forgalom, és a pincér nem tud mindenkit szemmel tartani. A másik véglet a nagyon alacsony forgalmú vendéglők esete, ahol egy pincér van, és amikor bemegy a konyhába, a vendég fizetés nélkül távozhat. Mindazonáltal Kovács István szerint a tisztességesen dolgozó vendéglősöknek nem jelenthet akadályt, hogy pénztári nyugtát adjanak vendégeiknek, és jól látható helyre kihelyezzenek egy feliratot, miszerint fizetés nélkül távozhat a vendég, ha nem kap nyugtát.

 

„Dicséretes, de vannak buktatói”

 

Az RMDSZ volt gazdasági szakpolitikusa, Lakatos Péter dicséretesnek nevezte a kormány szándékát az adócsalás visszaszorítására, ám szerinte az erről szóló sürgősségi rendelet alkalmazásának – a kereskedők és vendéglősök kifogásai mellett – több buktatója is lehet. A Számvevőszék vezetőtanácsának tagja az Erdélyi Riport kérdésére emlékeztetett arra, hogy becslések szerint a hozzáadottérték-adó (TVA) esetében a tavalyi évben 8,8 milliárd euró kárt okozott a csalás.

„Ha a nyugtalottó bevezetése nyomán csupán tíz százalékkal csökken az adócsalás mértéke, az máris közel egymilliárd eurós többletbevélt jelentene az államnak”

– jelentette ki.
Lakatos tájékoztatása szerint a nyugta kiállításának megtagadása elsősorban a szolgáltatási szektorban elterjedt jelenség: a fodrászok vagy a taxisok például rendszerint csak akkor adnak nyugtát, ha az ügyfél kéri. Tetten érhető emellett kis értékű árut forgalmazó kereskedőknél, például kenyérboltokban is. „Ám a pénzügyminisztérium – jogosan – úgy gondolkodik: sok kicsi sokra megy. Ezért véleményem szerint érdemes kipróbálni a nyugtalottót” – jelentette ki.
Az intézkedéscsomag egyik buktatójának ő is azt tartja, a sürgősségi rendelet gyaníthatóan valóban ellentmond a magántulajdon sérthetetlensége elvének, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a jogszabályt az ombudsman megtámadja, s elbukik az alkotmánybíróság normakontrollján. Gondot jelent Lakatos szerint a nyugtalottó népszerűsítése is. Szerinte éppen azokhoz a rétegekhez nem jut el az intézkedés híre, akik a legnagyobb arányban élnének a lehetőséggel: a kisjövedelműekhez és az idősebb korosztályhoz. „Az idősebbeknek nyilván több türelmük van gyűjtögetni a nyugtákat” – magyarázta. Ezért úgy véli, a kormánynak a nagy nézettségű televíziókban, társadalmi célú hirdetésekben kellene felhívnia a figyelmet az új típusú szerencsejátékra, mert csak így érheti el a kívánt hatást.
Lakatos szerint a nyugtalottó bevezetésénél hatékonyabb lesz az adócsalás visszaszorításában a pénztári gépek összekötése az adóhatóság szerveivel. Ily módon az ANAF valós időben tudja majd követni a kereskedelmi egységekben zajló pénzmozgásokat. Az erről szóló rendeletet már elfogadta a kormány, életbe léptetése 2015. október elsejétől fokozatosan történik. „A román kormány tanult a magyarok hibájából. Ezt az intézkedést Magyarországon is bevezették, ám nem jártak el körültekintően, a felkészületlen kereskedők felháborodva fogadták” – magyarázta. Lakatos problémának nevezte, hogy az adótörvénykönyv átláthatatlan, és folyamatosan módosul. „Ez az adótörvénykönyv egyetlen kategóriának, az ügyvédeknek kedvez. Mert rengeteg per lett belőle” – jegyezte meg. Ezt egyébként a kormány is elismeri, ezért március 15-én egy új, egységesebb, átláthatóbb adótörvénykönyvet tervez benyújtani a parlamentbe.

 

Miniszteri tanácsok a pincéreknek

Darius Vâlcov pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatóján elismerte, maga sem tudja még, miként fog működni a gyakorlatban az az elképzelés, hogy a vásárlók vagy a vendégek fizetés nélkül távozzanak az áruval, illetve a fogyasztás után a boltból vagy a vendéglőből, ha nem kapnak pénztári nyugtát. Csupán annyit mondott, a kormányrendelet előírásainak alkalmazását később szabályozza majd a minisztérium. Arra az újságírói felvetésre, mi történik, ha a vendég a nyugta hiányára hivatkozva fizetés nélkül távozik egy vendéglőből, a miniszter azt javasolta, hogy a pincérek a felszolgáláskor az étellel együtt tegyék az asztalra a fizetési bizonylatot is. Szerinte az sem jelent gondot, ha a vendégnek nem csak egy rendelése van. „Ahányszor rendel, annyiszor kell az asztalára tenni a nyugtát a fogyasztásáról. Ha kell, külön a desszertét, külön a kávéét” – magyarázta.

 

Motiválttá tenni a polgárt

 

György Attila pénzügyminisztériumi államtitkár az Erdélyi Riportnak nem tudta megjósolni, milyen hatással lesz a nyugtalottó bevezetése a költségvetés bevételeire. Mint mondta, végeztek már erre vonatkozó számításokat, de még túl sok a bizonytalanság. Szerinte sok minden az új típusú szerencsejáték népszerűségén múlik, amit majd csak később lehet lemérni. Kérdésünkre elmondta, tájékozódtak a görög és a portugál nagykövetségeken is az országukban bevezetett nyugtalottó eredményességéről, de még nem kaptak adatokat erről. Arra a felvetésünkre, mi lesz, ha a sürgősségi rendelet elbukik az alkotmánybíróságon, az államtitkár kijelentette: a vállalkozók szövetsége a jogszabálynak csak azt a cikkelyét kifogásolja, melynek alapján a vásárlók fizetés nélkül megtarthatják azokat a termékeket, amelyekre nem kaptak nyugtát.

„Ha ez a paragrafus el is bukik, a rendelet többi része érvényben marad, és számunkra az a fontos, hogy a nyugtalottó működjön” – magyarázta az államtitkár.

György Attila szerint a nyugtalottó kivitelezésével sem lehetnek gondok, hiszen ha a vásárló kérte, az eladó eddig is minden esetben odaadta a nyugtát, csak motiválttá kell tenni a polgárokat, hogy valóban kérjék az elismervényt.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!