Négysávos ígéretek

2014. 10. 27. 19:10

Az autópályák helyett a gyorsforgalmi utak építése élvez prioritást a kormány 2030-ig szóló infrastruktúrafejlesztési terve szerint. Az útépítési stratégia egyik újdonsága, hogy az egyik sztráda Kovászna megyét is átszelné. Cseke Péter Tamás összefoglalója.


 

656 kilométer új autópálya megépítésével számol 2030-ig a kormány közvitára bocsátott hosszú távú infrastruktúrafejlesztési terve (master plan), amelyet Kolozsváron ismertetett Ioan Rus szállításügyi miniszter. A sztrádák mellett több mint 2400 kilométer gyorsforgalmi út és 3000 kilométer transzregionális út épülne a következő tizenöt évben. Románia jelenleg 644 kilométer forgalomnak átadott autópályával és 0 kilométer gyorsforgalmi úttal rendelkezik. A tervben szereplő sztrádák és gyorsforgalmi utak munkálatainak összköltsége mintegy 25 milliárd euró (áfa nélkül).

 

A Brassó-Bákó szakasz terve

 

Autópálya Háromszéken át

A terv szerint hat új autópálya épülne Romániában: Nagyszeben–Brassó (103 km), Ploieşti–Comarnic (49), Craiova–Piteşti (115), Comarnic–Brassó (54), Brassó–Bákó (158) és Gyalu–Bors (177 km). Amint a mellékelt térképből kiderül, Románia az Ártánd-Bors határátkelőtől már csak Marosvásárhelyig kívánja megépíteni a 11 éve elkezdett észak-erdélyi autópályát, Marosvásárhelyt Brassóval gyorsforgalmi út kötné össze. A nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel összekötő dél-erdélyi pályát pedig nem Nagyszeben mellett, az Olt völgyén vezetné át a Kárpátokon, amint azt korábban tervezte, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén. Eddig ez a terv váltotta ki a legélesebb bírálatokat. A romániai szállítók szövetsége és a piteşti-i Dacia gyár nyomatékosította: azt szeretnék, ha az Olt völgyén át autópálya kötné össze Dél-Romániát Erdéllyel a tervezett gyorsforgalmi út helyett. Az autópályák Székelyföldet sem kerülnék el teljesen. Brassót az Ojtozi szoroson keresztül kötnék össze a moldvai Bákóval. Ez a sztráda Kovászna megyét is átszelné.
A kormány 17 gyorsforgalmi utat építene, ezek összhossza 2400 kilométer. Gyorsforgalmi út épül több olyan nyomvonalon is, amelyre korábban autópályát terveztek (például Marosvásárhely és Iaşi között). A magyar-román államhatárral párhuzamosan haladó Arad-Szatmárnémeti út, valamint a Nagyvárad-Déva, Szatmárnémeti-Zilah, Marosvásárhely-Brassó, és Sepsiszentgyörgy-Gyergyószentmiklós országutak transzregionális besorolást kaptak.

 

„Kétlem, hogy Brüsszel erre rábólint”

A Ioan Rus által bemutatott fejlesztési terv egyik legvehemensebb kritikusa Anca Boagiu, volt szállításügyi miniszter. A ziare.com portálnak adott interjúban az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) politikusa elsősorban azt kifogásolja, hogy Piteşti-et a master plan szerint nem autópálya, hanem gyorsforgalmi út köti majd össze. Emellett szerinte a tervbe vett munkálatok becsült költségeit „hasból”, nem hatástanulmányok alapján állapította meg a kormány. A volt miniszter megkérdőjelezte Rusnak és Ponta kormányfőnek azt az ígéretét, hogy a Piteşti-Nagyszeben gyorsforgalmi utat később autópályává bővítik. „Hogyan képzelik ezt? Átfúrják az Olt völgyét, hogy helyet csináljanak a gyorsforgalmi útnak, majd később ismét kivezényelik a fúrógépeket és szélesítik a nyomvonalat?” – érvelt Boagiu. Emlékeztetett arra, hogy a Piteşti-Nagyszeben autópályának a IV-es pánerurópai korridor részeként, az EU finanszírozásával 2016-ig el kellene készülnie, és erre Románia annak idején vállalást tett. Sőt a volt miniszter mandátuma idején a sztrádaterv is elkészült, a hatástanulmánnyal együtt, jelentő összegért. Ha gyorsforgalmi út épül helyette, uniós támogatással, akkor újra kell készíteni a tervet a hatástanulmányokkal együtt, és jóvá kell hagyatni az Európai Bizottsággal. „Kétlem, hogy Brüsszel erre rábólint” – jelentette ki Boagiu, aki szerint a sztráda megépítése azért is fontos az Olt völgyén át, mert Románia két fontos exportőrét, a craiovai Ford üzemet és a piteşti-i Dacia gyárat szolgálná ki.

 

Rus: ez nem visszalépés

Ioan Rus szállításügyi miniszter a parlament szállításügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságai előtt is bemutatta korábban a tervet. Elmondta: a master plan a 2014-2030-as időszakra határozza meg Románia fejlesztési elképzeléseit a szállításban, és a közúti mellett a vasúti, vízi, és légi közlekedésben tervezett fejlesztésekre is kitér. Hangsúlyozta, hogy a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervet nem a politikusok, nem is a kormány, hanem egy erre szakosodott cég készítette a forgalmi statisztikák és a szükségletek alapján. Úgy vélte, a terv csak kis mértékben módosul a közvita során. A dokumentum a hamarosan elkészülő környezeti hatástanulmánnyal együtt alkotja majd Románia infrastruktúra-fejlesztési operatív programját, amelyet a kormány határozatban fogad majd el, Rus akkora ígérte a munkálatok határidejének rögzítését is.
A tárcavezető elmondta, Románia EU-s forrásokból, saját forrásokból, magántőkéből és hitelekből szeretné finanszírozni a tervezett útépítéseit. Hozzátette, az EU elsősorban a számára is fontos európai korridorok kiépítését finanszírozza. Arra a kérdésére, hogy miért nem ad pénzt az EU az észak-erdélyi pálya Kolozsvár és Bors közötti szakaszainak az építésére, Ioan Rus csak annyit közölt: „egyelőre nem ad”.
Rus egyébként a jelenlegi útépítések vontatottságát a korrupciós és peres ügyek hatásaival magyarázta. Ezt az Erdélyt Dél-Romániával összekötő magashegyi Transalpina út helyzetével példázta. Megemlítette, ezt azért nem tudták egyelőre hivatalosan átadni, mert az építőt is, a munkálatok biztosítóját is bebörtönözték, a bíróság pedig műszaki és pénzügyi szakértői véleményekre vár. Hozzátette, hiába szeretné átvenni az állam az utat, míg nem születik jogerős ítélet valamennyi perben, nem teheti ezt meg.

 

 

Autópályán Aradról Európába?

Kolozsvári sajtótájékoztatóján a miniszter 2015 nyarára ígérte, hogy Temesvárt és Aradot autópálya köti össze Európával. Megemlítette, akár a jövő héten is megnyithatnák a pálya Nagylak és Pécska közötti szakaszát, de az út egyelőre „a semmiből a semmibe” vezet. „Sem a magyar sem a román oldalon nincsen kész az út a határszakaszon” – tette hozzá a miniszter. Pécskánál is hiányzik még egy nyolc kilométeres szakasz. Ioan Rus azt ígérte, decemberben ráterelik a forgalmat a 22 kilométeres Nagylak-Pécska szakaszra, időközben a Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszon is felszámolják azt a hat kilométeres hézagot, amelyiken jelenleg le kell térni az autópályáról.
A magyar fél ezzel szemben azt ígéri, hogy a Temesvárt és Aradot Európával összekötő autópálya már jövő év elején megvalósítható. Becsey Zsolt helyettes államtitkár közölte, még tavasz előtt forgalomba helyezik az M43-as autópálya Makó és a román országhatár közötti 23,1 kilométeres szakaszát. A Duna Aszfalt Kft. 2013 tavaszán kezdte el a kétszer kétsávos sztrádaszakasz kivitelezését. A helyettes államtitkár közlése szerint, ha a román oldalon is elkészül a mintegy 40 kilométeres sztrádaszakasz, jövő év közepére létrejöhet Araddal, Temesvárral és Dél-Erdéllyel az első autópálya-kapcsolat. Erre a jelek szerint valóban van esély, mert a közbeszerzési eljárások lezárulta után a napokban folytatják a Nagylak-Arad autópálya-szakasz Aradot Pécskával összekötő részének építését. Ez a magyar M43-as autópálya folytatása Romániában. A román szállításügyi miniszter ígéreteit megerősítő örömhírt a Szociáldemokrata Párt Arad megyei elnöke jelentette be. Dorel Căprar elmondta, ugyanaz a cégcsoport nyerte a versenytárgyalást az autópálya második ütemére, amely a Nagylaktól Pécskáig tartó ütem megépítésére is jogosultságot szerzett. A szociáldemokrata vezető szerint az első ütem 2014 végéig, a második 2015-ben épül meg – utána lehet Temesvárról és Aradról végig autópályán közlekedni Nyugat-Európába. Az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának átadását korábban 2014 szeptemberére tervezték. A késést a magyar fél azzal magyarázta, hogy a románok nem haladnak a munkával.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!