Nagyvadakra lő a felpörgött DNA

2015. 02. 10. 14:29

Washingtoni nyomás? Az új államfőnek való megfelelési kényszer? Cseke Péter Tamás politológust, elemzőt, jogász-politikust kérdezett arról, miért zakatol az igazságszolgáltatás gépezete a korábbinál is hangosabban Klaus Iohannis elnökké választása után.

 


 

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni ügyészség Traian Băsescu mandátumai alatt sem tétlenkedett, ám Klaus Iohannis államfővé választása után, 2015 januárjától szinte követhetetlen ütemben indítottak eljárásokat volt miniszterek, képviselők, szenátorok, médiamágnások, üzletemberek, vagy akár alkotmánybíró és orvosi kamara elnök ellen (lásd keretes írásainkat). Újdonság, hogy a vádhatóság gyanúsítottjai közé – az Erdélyi Riport lapzártája után vélhetően rácsok mögé – került a volt államelnök bizalmasa, Elena Udrea is. Illetve még valami megváltozott: a korábbi gyakorlattól eltérően a parlament futószalagon hagy jóvá minden, az ügyészek által beterjesztett kiadatási kérést. Mi állhat a jelenség hátterében?

 

Politikus, üzletember, alkotmánybíró

 

Klaus Iohannis államfővé választása után több tucat bűnvádi eljárás indult olyan ügyekben, amelyek gyanúsítottjai politikusok, üzletemberek, egyetemi tanárok, orvosok, sőt még egy alkotmánybíró is akad közöttük. A legismertebb név Elena Udrea egykori miniszteré, a volt államfő bizalmasáé. A Népi Mozgalom Pártjának politikusa ellen január végén, február elején három bűnvádi eljárás indult, amelyekből egyik az úgynevezett Microsoft-dossziéhoz, a másik a Bica-dossziéhoz kapcsolódik. Az ügyészség Udrea letartóztatását is kérte a parlamenttől, s lapzártánk után ehhez a törvényhozók vélhetően hozzá is járultak. Az ügynek azért is van nagy visszhangja, mert a politikus azt állítja, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ügyvivő igazgatója, Florian Coldea altábornagy machinációinak áldozata. Szintén a volt államfő köréhez tartozó politikus a korrupcióval gyanúsított Adriean Videanu volt gazdasági miniszter, akit már őrizetbe is vettek, majd szabadlábra engedtek olyan dossziével kapcsolatban, amelyben eljárás indult egy volt liberális miniszter, Varujan Vosganian és egy volt szociáldemokrata tárcavezető, Ion Ariton ellen is.
Közben bűnvádi eljárás indult Adrian Sârbu médiamágnás, Toni Greblă időközben lemondott alkotmánybíró, s a Román Orvosi Kamara elnöke, Vasile Astărăstoaie ellen is. Hab a tortán, hogy a legfőbb ügyészség úgy döntött, újrakezdik a büntetőjogi vizsgálatot az 1990 júniusában lezajlott úgynevezett bányászjárás ügyében, amelynek egyik fő gyanúsítottja Ion Iliescu volt államfő.

 

Külső nyomás, megfelelési kényszer?

 

Az Erdélyi Riport által megkeresett Székely István szerint minderről információk hiányában csak spekulálni lehet. A kolozsvári politológus mindenesetre amerikai nyomásra és a hazai titkosszolgálatok Iohannisnak való megfelelési kényszerére gyanakszik. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai döntéshozók többször is szóvá tették a romániai korrupciót. Ezt a jelenséget Washingtonban a gazdasági, üzleti szférával összefüggésben tartják aggasztónak, mert rombolja a versenyt. „Az amerikaiak és a nyugat-európaiak azt látják, egy bizonyos korrupciós szint után nincs esélyük hatékonyan befektetni Romániában, hiszen panellakásokban működtetett vállalkozások nyomnak le olyan nagy cégeket, amelyeknek a korrupció miatt nem tud érvényesülni technológiai vagy a tőkeelőnye” – magyarázta. Székely szerint Washingtonban úgy látják, Romániában már a nemzetbiztonságot kockáztató szintet ért el a korrupció, ami a térség stabilitását is veszélyezteti. Ez az amerikaiak számára azért is aggasztó, mert megszületett a döntés a NATO-csapatok Romániába telepítéséről.
A titkosszolgálatok szerepéről a politológus azt mondta: számára egyértelmű, a DNA eljárásaihoz a hírszerző szolgálat (SRI) adja a muníciót. Emlékeztetett arra, hogy a SRI a megfigyelések és lehallgatások révén sok adat birtokában van. Ezek a dossziék jó ideje léteznek, ám most érkezett el a pillanat, amikor elővették azokat. „Ezt akár pozitívumnak is lehet tekinteni. A szerencsésebb posztkommunista országokban egyszer csak megszületik a felismerés, hogy a korrupció kapcsán világos cezúrát kell húzni. Magyarországon 1993-ban húzták meg azt a bizonyos vonalat, bár az is látszik, a korrupció nem egyszeri döntéssel szorítható vissza” – fogalmazott.
Székely István úgy látja, a parlament csak formálisan képes ellenőrzése alatt tartani a hírszerző szolgálatokat. Így például soha nem fogjuk megtudni, igazak-e Elena Udreának a SRI ügyvivő vezetőjére vonatkozó állításai. „Bármire azt mondhatja a titkosszolgálat, hogy ez nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdés, amelyre a válasz a törvény szerint titkosított” – fogalmazott. Megjegyezte, a titkosszolgálatok felügyelete működő demokráciában is nehézkes, a szovjet típusú titkosszolgálatok konverziója pedig még nem történt meg teljes mértékben. A politológus idézte a SRI első igazgatóját, Virgil Măgureanut, aki a napokban azt nyilatkozta, hogy a rendszerváltás után az amerikaiak és a nyugat-európaiak a titkosszolgálatok teljes reformját várták el Romániától, ám ez a folyamat a Băsescu éra alatt még nem fejeződött be. „Măgureanu nyilatkozata azt sejteti, mintha most is az lenne a titkosszolgálatoknál a tét, hogy ezek az intézmények úgy működjenek, ahogy a nyugatiak szempontjából működniük kell, hiszen az ukrajnai történések kapcsán fontos feladatoknak kell eleget tenniük” – jegyezte meg.

 

Holló a hollónak is...

 

Székely István életszerűnek nevezte azt a hipotézist, hogy az ügyészek azért kezdték el csak most szorongatni a volt államfőhöz közel álló politikusokat (például Elena Udreát és Adriean Videanut), mert Traian Băsescu már nincs hatalmon. Szerinte a DNA működésében érdekes változás figyelhető meg: míg korábban kisebb tételű korrupciós bűncselekményeket göngyölített fel, most már sokszor tízmillió eurós tételek után nyomoznak. „Mintha korábban lett volna egy hallgatólagos konszenzus arról, hogy holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Nem feltételezem azt, hogy korábban ne lettek volna millió eurós nagyságrendű korrupciós ügyek. Most azonban a nagyobb tételű ügyeket vették elő, és ezeken nagyobbakat is lehet bukni” – fogalmazott a politológus.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen hatással lesz a DNA aktiválódásának Románia nemzetközi megítélésére, Székely István kijelentette: az országot rossz fényben tünteti fel az ilyen nagymértékű korrupció felmutatása, ám a felmutatás tényének kedvező visszhangja lehet. „Románia megítélésének szerintem jót tesz, hogy ennyire határozottan fellép a korrupció ellen, hiszen az országot eddig is az EU egyik legkorruptabb államaként tartották nyilván. Ezen a megítélésen csak javítani lehet a korrupció visszaszorításával” – szögezte le a politológus.

 

Magyar politikusok is érintettek

 

A képviselőház vélhetően a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni bűnvádi eljárás lefolytatásához is hozzájárul. A politikust többrendbeli befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják. A DNA a cotroceni-i hatalomváltás után, januárban közölte, hogy újrakezdi a vizsgálatot a RMDSZ politikai alelnöke ellen. Borbély erre akkor úgy reagált: ügyét tavaly vádemelés nélkül lezárták, fogalma sincs, mi állhat a vizsgálat újrakezdésének hátterében.
A DNA 2012 áprilisában már megpróbált bűnvádi eljárást indítani Borbély ellen, de ahhoz nem járult hozzá a képviselőház. A politikust azzal gyanúsították, hogy 2011-ben egyik miniszteri tanácsosa közvetítésével csaknem 200 ezer lej értékben fogadott el - lakásfelújításban megnyilvánuló - ajándékot két üzletembertől, akik előnyös állami szerződéseket kaptak a minisztérium alárendeltségében működő vízügyi hatóságtól. A politikus ártatlannak vallotta magát, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét.
Szintén januárban indult eljárás Gyergyószentmiklós MPP-s polgármestere ellen. Mezei Jánost hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolja a DNA. A politikust 24 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábra került, ám bírósági felügyelet alá helyezték, és 60 napig nem gyakorolhatja polgármesteri hatásköreit.

 

„Ki kellett seperni a portát”

 

Boda József szerint az elmúlt hetek eseményeit a rendszerváltás folyamatának, Románia múlttal való szakításának a kontextusában kell értelmezni. A bukaresti politikai elemző Székely Istvánhoz hasonlóan úgy fogalmazott: az országban most érkezett el az a pillanat, hogy „húzzon egy vonalat”. Emlékeztetett arra, hogy Romániában a rendszerváltás óta szinte csak nemzetközi nyomásra történtek meg a jelentősebb változások. Ilyen értelemben egyetért a kolozsvári politológussal abban, hogy a korrupcióellenes hadjárat felgyorsulása amerikai nyomásra történt. „Románia tagja a NATO-nak és geopolitikai szempontból kiemelt helyzete van a katonai szövetségben. A deveselu-i katonai bázis majdnem elkészült, hamarosan NATO-parancsnokságot hoznak létre az országban. Romániának ki kellett söpörnie a portáját, mielőtt megérkeznének az amerikaiak” – magyarázta az Erdélyi Riportnak.
Boda úgy véli, az előző államfő nevéhez fűződik a romániai igazságszolgáltatás reformja, az ügyészség megerősödése. Ám ez nem járt együtt a politikai osztály reformjával, és ez Traian Băsescu nagy kudarcának tekinthető. Másfelől az elemző számára egyértelmű, hogy az Elena Udrea elleni eljárások beindítása összefügg a volt államfő mandátumának lejártával. „Nem arról van szó, hogy Băsescu parancsára az ügyészek nem mertek hozzányúlni Elena Udreához. Sokkal inkább arról, hogy a hírszerző szolgálatok csak most nyújtottak elegendő információt az ügyészeknek az eljárások megkezdéséhez. A SRI ugyanis korábban nem akarta magára haragítani a volt államfőt. Miután Băsescu távozott a hivatalából, Elena Udrea ügyei robbantak egy nagyot” – vélekedett. Boda szerint szintén a titkosszolgálatokat terheli a felelősség amiatt is, hogy nem figyelmeztették a volt államfőt politikai kegyeltjének viselt dolgairól. Például arról, hogy Elena Udreát a volt férje, Dorin Cocos révén több szál is fűzi kétes hírű üzletemberekhez. „Ráadásul Cocos sokat nyerészkedett azon, hogy az államfő bizalmasa, később pedig miniszter is volt a felesége” – tette hozzá. Boda nem zárja ki azt sem, hogy mindezekről Băsescu is tudott, ezért a volt államfőnek is lesz előbb-utóbb elszámolnivalója az ügyészségen. A politikai elemző úgy látja: az új államfőnek passzív szerepe van ebben az egész történetben. Klaus Iohannist ugyanis valójában nem fűzik szoros szálak egyetlen politikai párthoz, még a liberálisokhoz sem. „Így nem fáj a szíve senkiért. Nem kell egyebet tennie, mint különösebb izgalmak nélkül kívülről szemlélni, hogy tisztára söprik az ügyészek azt a portát, amelyet az elődjétől örökölt” – fogalmazott.
Az elemző szerint külföldiek számára elképesztőek lehetnek az erdő-visszaszolgáltatásokhoz kapcsolódó nyerészkedések, vagy az, hogy egyetlen tollvonással egy kárpótlási ügyben millió eurókat vághatnak zsebre törvénytelenül üzletemberek Romániában. „Úgy tekintenek ránk, mint Zimbabwéra. Annak azonban pozitív az üzenete a nyugati kancelláriák felé, hogy úgy tűnik, Románia kész elvágni a gordiuszi csomót a korrupciós ügyekben” – mondta Boda József.

 

A jogász-politikus kételyei

 

Máté András jogász-képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője azt furcsállja, hogy ezekben a napokban 2007-ből, 2008-ból, 2010-ből származó ügyekben nyomoz a DNA. „Mit tett négy-öt évig az ügyészség, eldugta ezeket a dossziékat? Nem mert eddig lépni? Miért nem mert? Valaki sakkban tartotta? Ha sakkban tartotta, miért tartotta sakkban? Miért félt ezekhez a politikusokhoz hozzányúlni?” – sorolta kérdéseit a politikus. Emlékeztetett arra, hogy ezek a korrupciós ügyek kenőpénzekről szólnak. „Még jogászhallgatóként azt tanultam, hogy a csúszópénz elfogadását tettenéréssel szokták bizonyítani, megjelölt bankjegyekkel. Most odajutottunk, hogy a bűntény bizonyításához már elegendő egy nyilatkozat. Valaki feljelent mást, hogy csúszópénzt fogadott el tőle, s már indul is az eljárás” – példálózott Máté.
A politikus kételkedik az igazságszolgáltatás hatékonyságában és pártatlanságában. Konkrét példaként hozta fel Nagy Zsolt ügyét, akit „gyakorlatilag konkrét bizonyítékok nélkül, mások beszélgetéseinek lehallgatása alapján ítéltek börtönre”. Ugyanakkor problémásnak nevezte, hogy – legalábbis médiaértesülések szerint – a titkosszolgálatok az elmúlt években több tucat politikust hallgattak le, bírósági engedéllyel ugyan, de nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. „Az Egyesült Államokban, vagy bárhol Európában ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva hallgatnak le egy képviselőt, akkor az illető politikust terrorizmussal gyanúsítják. Ám nálunk ezzel visszaélnek, közönséges bűntény gyanúja esetében is nemzetbiztonságra hivatkoznak az ügyészek. Gondolkozom azon, hogy hivatalosan a SRI-hez forduljak ebben az ügyben” – mondta Máté.
Szerinte csupán formális a kontrollja a parlamentnek a titkosszolgálatok felett. „Inkább a SRI hallgatja ki az illetékes parlamenti szakbizottságot, nem pedig fordítva. Ha Amerikában a szenátus elé citálják a CIA valamelyik vezetőjét, az illető reszketve megy a bizottsági meghallgatásra” – jegyezte meg. Máté úgy véli, az igazságszolgáltatás abúzusainak akkor lehet majd véget vetni, ha a bírákat és ügyészeket is szankcionálják tévedéseik miatt. „Markó Attilát minden bizonyíték nélkül akarták letartóztatni, normális országban egy ilyen ügyészt rég kitettek volna az állásából” – szögezte le a képviselő.
Máté emlékeztetett arra, hogy a román államot csupán tavaly hatmillió lej kárpótlás kifizetésére kötelezte az Európai Emberjogi Bíróság téves bírói ítéletek miatt. Csakhogy a jogállásukról szóló törvény értelmében a bírák és ügyészek esetleges mulasztásai vagy tévedései fél év után elévülnek, miközben Strasbourgban évekig eltart egy per. Így, mire bebizonyosodik, hogy az a bíró vagy az ügyész tévedett, már nem vonható felelősségre.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!